fbpx
Te mit viszel magaddal a nyaralásról?

Te mit viszel magaddal a nyaralásról?

Nyár- pihenés, vakáció. Vajon te mit viszel magaddal a nyaralásról, ha letelik a szabadság? Nyaralás alatt kiszakadhatunk a mindennapok mókuskerekéből, együtt a család, ott a lehetőség, hogy gondtalanul, felszabadultan lehessünk együtt és töltsünk minőségi időt egymással. Elméletben. 🙂

Gyakorlatban azonban sok édesanyától hallom, hogy bizonyos esetekben még nehezebb is a dolguk, mint amikor otthon vannak. Pláne kisebb gyermekek esetében, akik érzékenyek a napirend borulására, a nem megszokott környezetre és sokszor bizony magára az utazásra is.

No de induljunk ki mégis inkább abból, hogy megpróbáljuk a dolgok ideális alakulását előre vetíteni! Nézzük meg, mi a legtöbb, ami kihozható a családi nyaralásból. S vajon mi az, amit utána szívesen hazavinnénk magunkkal a nyaralás után is?

(tovább…)

5 tipp, hogyan előzd meg a GYES-neurózist!

5 tipp, hogyan előzd meg a GYES-neurózist!

Nemrég írtam arról, hogy a GYES-neurózis nem egy pillanat alatt alakul ki, hanem egy hosszabb folyamat eredménye. (Ez már a GYES-neurózis? Olvasd el itt)

MIT IS JELENT A GYES-NEURÓZIS? 

  • állandósul a rosszkedved, depressziós vagy
  • nem tudod ellátni szülői szerepeidet
  • rossz anyának érzed magad, kudarcként éled meg az anyaságod
  • testi tüneteket produkálsz: fejfájás, gyomorfájás, alvászavarok
  • életet többi területén is összecsapnak a fejed felett a hullámok
  • nem tudsz megküzdeni a nehéz élethelyzetekkel
  • s így egyre tornyosulnak a problémáid

Ha ezeket a tüneteket tapasztalod magadon, fordulj kérlek szakemberhez, aki segít a GYES-neurózisból kigyógyulni. A coaching ezen nem segít, hiszen nem terápia!

Ám ha még nem alakult ki a GYES-neurózius, pusztán már érzed magadon a kezdeti jeleit, akkor még tehetsz azért, hogy megállítsd a folyamatot. És MOST KELL TENNED ÉRTE!

HOGYAN ELŐZD MEG A GYES-NEURÓZIST? 

 

 

  • Engedj a maximalizmusból (lehetetlenség egyszerre minden életszerepben tökéleteset nyújtani, ezért fogadd el az „elég jó” megoldásokat. Ez főként a maximalista anyukáknak komoly kihívás elsőre, de aztán egész jól bele lehet jöni. Én csak tudom… tudnék mesélni… 😉 Ha megfigyeled, egyébként sokszor csak önmagaddal szemben vagy túl szigorú, a családod egyáltalán nem várja el a nyolcfogásos menüt a gyerkőc szülinapján és a villámlátogatásra beugró barátnőd sem a porcicákat fogja keresni a kanapé alatt. (Remélhetőleg ;-))

  • Ne dőlj be a szuperanyáknak! Hidd el, olyan nincs, hogy tökéletes anya. Bármit hallasz is  a játszótéren, ismerősöktől vagy a távoli rokon szomszédjáról, tudd, valahol biztos sántít a történet. Mint ahogy nincsenek örökké szépen viselkedő, pedáns gyerekek sem.  Valahol minden gyerkőcnek ki kell engednie a fáradt gőzt, mondd, minek örülsz jobban, ha az oviban pörög a lurkó, vagy ha otthon. Természetesen nem kell válaszolod! 😉

  • Ne hagyd, hogy bedaráljon a gépezet! Tudod, hogy jó anyuka vagy akkor is, ha néha megnyomod a pause gombot és elmész gyes neurózisegyet dumcsizni a barátnőddel, ha eljársz sportolni, ha van egy hobbid, amivel rendszeresen foglalkozol, ha BÁRMI olyasmi időtöltést találsz magadnak, ami csak rólad szól, ami Téged kapcsol ki, ami érted van? Tudd, hogy így van. Néha újra kell tölteni a lemerülő elemeket, ahhoz, hogy jól működjön a gépezet. Egy hét pontosan 168 órából áll, ebbe bele kell, hogy férjen néhány óra csak önmagadra! 

  • Térképezd fel a segítő hálózatod! Nem vagy egyedül. Sem a gyereknevelési kihívásokkal, sem az összes otthoni teendővel, sem a családi intézni valókkal. Beszélj a pároddal, ha úgy érzed, kezd sok lenni, ha úgy látod, elöntenek a feladatok, a teendők. Kérd meg, hogy segítsen, sőt, legjobb, ha bevezetitek, hogy mi az ő reszortja. Ha vannak nagymamák a közelben, kérd meg őket, vigyázzanak a gyerkőcre, hogy haladni tudj a  takarítással, de az sem bűn (sőt), ha azért kérsz segítséget, ha épp kimozdulnál otthonról. Ha a férjed sokat dolgozik és nagymamák sincsenek elérhető távolságban, kérd meg egy barátnődet, barátkozz össze más kisgyerekes anyákkal a játszón, a közelben és oldjátok meg barterban a gyerekfelvigyázást. Ha megteheted, vegyél fel bébiszittert, pótnagyit  akár heti egy fix nap néhány órára, hogy ki tudj mozdulni. Ne fogadd el kész ténynek, hogy nincs segítség a közelben, hanem nézz körül és azon agyalj, honnan tudnál szerezni mégis. A támogató hálózatról itt olvashatsz bővebben!

  • Ha úgy érzed, kezd kicsúszni a lábad alól a talaj, ajánlom figyelmedbe a Lazulj anyu tanfolyamot, ahol stresszkezelő és dühkezelő módszereket tanulhatsz.
Ez már a GYES-neurózis?

Ez már a GYES-neurózis?

Kiborulsz. Végigfut az agyadon, hogy amit érzel, az vajon már a gyes-neurózis?

Bűntudatod van. Hiszen amikor kisgyerekkel vagy otthon, nagyjából az egész világ azt várja tőled, hogy élvezd az anyai lét minden pillanatát.

Lássuk csak, milyen érvek is hangzanak el amellett, hogy miért is über-szuper neked otthon lenni?

  • Egész nap csak otthon vagy, nem kell munkába menned,
  • Nem kell a dugóban ülnöd,
  • „Csak” babáznod kell,
  • Azt csinálsz, amit akarsz…
  • Szinte olyan, mintha nyaralnál….

Ugye te is belefutottál már ezekbe a közhelyes megnyilvánulásokba? Igazságtartalom persze ettől még lehet is akár némelyikben, de összességében azért ezek a kijelentések inkább lekicsinylően szólnak az anyaságról, mert hát az egyáltalán nem nagy dolog és ugyebár bárki könnyedén ki tudja rázni a kisujjából….

Hát nem. 

(tovább…)

Te kihez fordulsz, ha bátorításra vágysz?

Te kihez fordulsz, ha bátorításra vágysz?

Te kihez fordulsz, ha bátorításra vágysz? A kérdésfeltevés nem véletlen! Mert néha minden szerepei között őrlődő elfoglalt nő azt érzi, hogy

  • nem bírja a gyűrődést
  • hogy nem lát át a káoszon
  • hogy összecsapnak a feje fölött a hullámok
  • hogy nem boldogul a napi mókuskerékben
  • és előfordul, hogy azt érzi, hogy nem elég jó társ, nem elég jó szülő vagy épp nem elég jó munkaerő.

Azt hiszem, egész szépen bele is lehet merülni a negatív spirálba, ha „nem vagyok elég jó” gondolata befészkeli magunkat a fejünkbe, s ilyenkor  el is hisszük, hogy alkalmatlanok vagyunk…

Amióta női ügyfeleimmel dolgozom, meg sem tudom számolni a két kezemen, hogy hány esetben hallottam már a bűnvád, az önosorozás, az önbizalomhiány szavait a hozzám fordulók szájából.  Sokan mondják pl. a szülőséggel kapcsolatban, hogy: 

ROSSZ ANYA VAGYOK, MERT…

  • nem voltam türelmes a gyerekemmel,
  • rákiabáltam,
  • nem volt kedvem tizedszerre is megnézegetni a dínós könyvet,
  • zavar, hogy ha reggel még kis sem nyitom a szemem, már öntik rám a gyerekek a feladatokat (kérek vizet, húzd le a wc-t, kérek kekszet…)
  • bosszant az is, hogy HANGOSAK, egyszerűen nem tudnak csendben beszélgetni, muszáj egymást túlharsogniuk
  • idegesít, hogy mindent apróságon hajba kapnak, odamondogatnak egymásnak, sőt oda is csapnak olykor!”

Szoktál ilyeneket gondolni, szoktad maga hibáztatni azért, mert olykor a negatív érzések tombolnak benned az anyaságod megélése során? Akkor jó reggelt, üdvözöllek az átlagos, hétköznapi anyák táborában!

„Hogy micsoda? Átlagos, hétköznapi? Ez biztos vicc.. talán rossz anyák táborában… „ Nem, nem,  jól értetted, teljesen átlagos, ha ilyen gondolataid támadnak olykor. Hidd el, a szomszédodnak is vannak hasonló gondolatai, a barátnődnek is, hiába tűnik úgy kívülről, hogy na Ő aztán biztos tökkkkkéletes anya… Nem, nem az. Hidd el. Mert olyan nincs.

Sok olyan nővel beszélek, akiről a környezete azt hiszi, hogy az ő élete, lelke biztosan teljesen rendben van. Közben meg… Rengeteg a fáradt, kimerült, nyúzott, időzavaros, életszerepei között örökösen zsonglőrködő, önmagát utolérni képtelen anya, feleség.

És igen, ezekkel az érzésekkel küzdenek. Tudom, mert rendszeresen találkozom és beszélgetek velük! A helyzet az, hogy a külvilág felé egyáltalán nem bonyolult színjátékot játszani, álarcot hordani. Hisz a gyengeségeit nem szívesen vállalja fel az ember a nyilvánosság előtt. Pláne, ha azt érzi, csődöt mondott.  Szerintem jó az, ha őszinték vagyunk. Ha nem színlelünk. Ha kimondjuk, hogy néha tényleg nehéz minden életszerepünkben helyt állni! No és persze az sem mindegy, ki mit ért azalatt, hogy jónak lenni valamiben. Mert ahányan vagyunk, annyiféleképpen határozzuk meg, mitől is elég  jó valaki! 

KÉRDEZNÉK EGYET! 

Te kihez fordulsz vigaszért, biztatásért, amikor úgy érzed, hogy nem vagy elég jó? Kitől várod, hogy azt mondja, „nem, dehogy, igenis jól csinálod!” Én abban hiszek, hogy a felismerés, a szándék, a tenni akarás mind-mind fontos állomások a fejlődés, a jobbá válás felé.

Beszélgess olyanokkal, akikkel hasonló élethelyzetben vagy. Akik tudják, mit érzel, mit gondolsz, mert néha nekik is hasonló érzéseik, gondolataik vannak. Akik néha talán rossz szülőnek/feleségnek hiszik magukat, de törekszenek arra, hogy jobbá váljanak.  S felismerték, hogy ehhez az kell, hogy időnként befelé forduljanak és megvizsgálják, hol tudnának ők maguk javítani, fejlődni, hogy olyanná válni, amilyenek szeretnének lenni.

NEM MINDEGY, KIHEZ FORDULSZ! 

Az a helyzet, hogy rengeteg női csoport, klub, fórum létezik, ami önmagában szuper dolog, hiszen van igény és van lehetőség. Csak épp az a baj ezzel, hogy pl. az anyukás csoportok többsége arról szól, hogy ha őszintén beszélsz a nehézségeidről, akkor leginkább olyan kommenteket kapsz, amik neked nem segítenek. Jobb esetben az együttérzés jeléül azt írja valaki, hogy de jó, hogy más is ebben a cipőben van, érezheted így a sorsközösséget, de megoldásra így biztosan nem lelsz. 

Vannak persze támogató csoporttagok is, akik saját bevált módszereikkel, tapasztalataikkal próbálnak téged előbbre lendíteni. Ám ezzel meg az a gond, hogy ami másnak más esetben működik, az pontosan a te életedre szabva nem feltétlenül válik be.

Ne felejtsük el a kéretlen tanácsokat sem. Sokan nem csupán kinyilatkozatnak, de egyben meg is ítélnek. Hány meg hány hozzám forduló elfoglalt nő számolt be már nekem arról, hogy azért lépett ki Facebook csoportokból, mert egy őszinte, nehézségeket felvállaló posztjára troll, megmondós reakciókat kapott! Ez végképp a tanácsért forduló nők önbizalmát szegi és csak megerősíti őket abban, hogy velük van a baj, szerencsétlenek, ügyetlenek és nem tudnak megfelelni szerepeikben  

Ha szeretnél egy olyan valóban támogató közösséghez tartozni, ahol nincsenek tuti tippek, megmondó emberek, akkor csatlakozz  a Női Egyensúly Klubhoz, és indulj el a teljes életet élő elfoglalt nők útján, akik minden életszerepüket tekintve támogatást kapnak, hogy fejlődni tudjanak. Céljuj, hogy megtalálják az egyensúlyt a zsúfolt mindennapjaikban is. Tagfelvételt csak negyedévente tartunk. 

Te kihez fordulsz, ha bátorításra, támogatásra vágysz? Mi várunk téged, segítünk neked. Szakértői coaching támogatás egy biztonságos közegben jófej értelmiségi nők társaságában. Nézd meg itt a részleteket!   

 

Vajon mitől működnek az újévi fogadalmak?

Vajon mitől működnek az újévi fogadalmak?

Január elsejét sokan mágikus időpontnak tartják és  többeknél bevett „szokás” újévi fogadalmat tenni.

Megfogadom, hogy idén….

  • lefogyok
  • többet sportolok
  • türelmesebb leszek a gyerekkel/párommal
  • több minőségi időt töltök a szeretteimmel
  • pozitívabban szemlélem a világot
  • nem döntök elhamarkodottan
  • nem kapom fel a vizet olyan gyorsan

Talán ezek az önmagunknak tett ígéretek a leggyakoribbak és a sor tetszés szerint folytatható! 

A statisztikák szerint azonban az újévi fogadalmakat sokan mégsem tartják be, úgy 70-80%ban elbuknak a naaaagy terveket szövők, legtöbben már az első napokban, az első héten!

(tovább…)