Kiborulsz. Végigfut az agyadon, hogy amit érzel, az vajon már a gyes-neurózis?
Bűntudatod van. Hiszen amikor kisgyerekkel vagy otthon, nagyjából az egész világ azt várja tőled, hogy élvezd az anyai lét minden pillanatát.
Lássuk csak, milyen érvek is hangzanak el amellett, hogy miért is über-szuper neked otthon lenni?
- Egész nap csak otthon vagy, nem kell munkába menned,
- Nem kell a dugóban ülnöd,
- „Csak” babáznod kell,
- Azt csinálsz, amit akarsz…
- Szinte olyan, mintha nyaralnál….
Ugye te is belefutottál már ezekbe a közhelyes megnyilvánulásokba? Igazságtartalom persze ettől még lehet is akár némelyikben, de összességében azért ezek a kijelentések inkább lekicsinylően szólnak az anyaságról, mert hát az egyáltalán nem nagy dolog és ugyebár bárki könnyedén ki tudja rázni a kisujjából….
Hát nem.
EZ MÁR A GYES-NEURÓZIS?
Minden édesanyának akadhatnak nehézségei, sőt, egészen biztos, hogy lesznek nehezebb időszakai is, mialatt otthon van gyermekével.
Mégis, akkor, amikor valaki megtalál ilyen kedves kinyilatkoztatásokkal ugyan, hogy van neked bátorságod azt mondani, hogy vannak napok, amikor szerinted egyáltalán nem fenékig tejfel otthon lévő anyukának lenni?! Hogy inkább mennél dolgozni, vásárolni, bárhova, csak el otthonról és egyedül!
Talán vannak napok, amikor annyira fáradt vagy az éjszakai műszaktól (fogzás, szeparációs szorongás, mozgásfejlődés, ezer oka lehet, soroljam? Gondolom nem kell), hogy másnap legszívesebben ki sem kelnél az ágyból.
Hogy néha unod már, hogy házi mindenes vagy, akinek a legnagyobb agyi kapacitáshasználatot a mindennapokban a bevásárlólista, vagy a menüterv összeállítása jeleni.
Hogy igenis frusztrál, hogy a pároddal két értelmes mondatot nem tudok egymáshoz szólni, mert állandóan akkor a gyerekzsivaj. Hol vannak már a kettesben eltöltött nyugis esték, amikor a kanapéra bevackolva magatokat beszélgettetek? Örülsz, ha nem alszol este kilenckor a tv-n…
Olykor irigyled is gyermektelen barátnőidet, hogy olyan SZABADOK.
Na és az a lenövés? Tudom, hogy zavar, hogy már megint le kellett mondani a fodrászt, de nem volt szíved a hőemelkedéses gyereket otthon hagyni. De vajon miért van az, hogy a gyerekek mindig akkor betegszenek le, amikor neked pont olyan világmegváltó terveid vannak, hogy elmenj gyantáztatni vagy fodrászhoz?
Szóval elhiszem, ha azt mondod, hogy néha monotonnak, sivárnak és beszűkültnek érzed a kisgyerekes mindennapokat, hisz valahol Te és a Te igényeid elsikkadtak a történetben. Valamiért úgy tűnik néha, és bizony úgy is érzed, hogy innentől kezdve most már CSAK ANYA VAGY…
ANYÁNAK LENNI CSODÁLATOS, DE…
... ha a fenti gondolat előbb vagy utóbb befészkeli magát a fejedbe akkor elképzelhető, hogy elkezded rosszul érezni magad miatt. Talán lelki-furdalásod is támad, amiért néha másra is vágysz. Magad sem érted (hisz a külvilág felől is ez az elvárás), hogy miért is nem szárnyalsz a fellegekben, MIKOR VÉGRE ANYA LEHETSZ.
Pedig hidd el, nem vagy rossz anya attól, ha néha szeretnéd kikapcsolni ezt a 0-24-es üzemmódot. Azt hiszem, valójában nem is kikapcsolni akarod, csak nyomni egy pause-t, fellélegezni egyet , hogy aztán újult erővel vethesd bele magad a gyerekzsivajba.
És dehogy, dehogy cserélnél mással, dehogy mennél vissza az időben… csak néha tényleg kéne az a pause gomb.
Az anyai létbe hidd el simán belefér, hogy olykor azt mondd,
- elég, ezt így nem bírom tovább
- megőrülök
- most aztán nagyon bosszús vagyok
- valahogy olyan semmilyen hangulatom van
- néha magányosnak érzem magam
- úristen, vagy százig kéne számolnom, hogy lehiggadjak
- ennél türelmesebb már nem tudok lenni
- nagyon-nagyon fáradt és kimerül vagyok
ÉS EZ MÉG NEM A GYES-NEURÓZIS
Olykor mind kedvetlenek, türelmetlenek vagyunk, a GYES-neurózis ott kezdődik, amikor a rossz hangulat állandósul, amikor az édesanyának már nincs ereje, energiája gyermekével foglalkozni, ha a kiegyensúlyozottság végképp eltűnik és egyre több megoldatlan probléma nyomasztja. Az enerváltság, kimerültség könnyen depresszióvá alakul. Számos testi tünet is állandósul: örökös fejfájás, álmatlanság gyötri az illetőt. Anyaként már csődtömegnek látja magát és úgy érzi csak kudarcélmények érik a mindennapokban, anyaszerepén kívül sem élvezi az életet, összecsapnak a feje felett a hullámok.
A GYES-neurózis nem egy pillanat alatt alakul ki, egy folyamat eredménye. Figyelj ezért magadra anyaként is, s ne várd meg, még kicsúszik a lábad alól a talaj!
Kérlek figyelj kisgyerekes barátnőidre, ismerőseidre is. Az anyaság nem verseny, inkább fogjunk össze. Vigyázzunk egymásra! Stresszkezelést és feszültségoldó módszereket tanulhatsz a Lelki egyensúly tanfolyamon, nézd meg itt a részleteket, hamarosan indulunk!
