fbpx

Időbeosztás dolgozó anyaként

időbeosztás dolgozó anyaként

Időmenedzsment a munkában és a magánéletben – időbeosztás és hatékonyságnövelés dolgozó anyaként címmel készítettem el szakdolgozatomat a Budapesti Gazdasági Egyetem Business coach szakirányú továbbképzésén. A szakdolgozathoz kutatást kellett végeznem, melyhez kérdőívet osztottam meg a közösségemben.

A felméréssel azt szerettem volna felderíteni, hogy a dolgozó édesanyák milyen élethelyzetben vannak jelenleg, milyen formában dolgoznak, milyen időmenedzselési és hatékonyságnövelési módszereket ismernek és használnak a gyakorlatban, amelyek segítenek nekik a munka-magánélet egyensúlyának fenntartásában. A kérdőív kitért a családi munkamegosztásra és az egyéb segítség igénybevételre, valamint a rendszeres öngondoskodásra is.

A téma aktualitását adja a Covid19-járvány okozta kihívások, a munkaerőpiaci viszonyok átrendeződése, különös tekintettel a home office/hibrid munkavégzésre, a gyermekek otthon tanítására.

A KUTATÁS EREDMÉNYEI

A kérdőív alapján a kitöltők jelenlegi élethelyzetére és munkavégzésére vonatkozóan az alábbi válaszok érkeztek:

időbeosztás dolgozó anyaként1

Az eredmények rámutatnak arra, hogy a célcsoportot illetően a legnagyobb változás és kihívás azoknak az édesanyáknak az életében jelent meg, akiknek a pandémia előtt már közösségbe jártak a gyermekeik, hiszen a lezárásokkal a gyermekeik napközben felügyeletét is meg kellett oldaniuk. Ráadásul ezen édesanyák döntő többsége alkalmazotti munkaviszonyban dolgozik, vagyis sem a munkaidejével, sem a munkaidőkeretével nem rendelkezik szabadon és rugalmasan. A gyermekükkel már eleve otthon lévő, illetve vállalkozóként dolgozó édesanyák ebből a szempontból egyszerűben meg tudták oldani az otthoni munkavégzést.

időbeosztás dolgozó anyaként 2.

A munkaerőpiacon erőteljes változást hozott a járványhelyzet, mivel a munkavállaló édesanyák fele a lezárások és korlátozások nyomán home office munkavégzésre kényszerült, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Negyedüknek kellett továbbra is bejárnia a munkahelyére, a válaszadók egynegyede pedig hol otthon, hol a munkahelyére bejárva dolgozott. A fentiek természetesen nem csupán a munkavégzés helyének megváltozását jelentették, hanem minőségi változást is a visszaeső munkahelyi kommunikációban, kapcsolatokban, és hatása volt a vezetés és a munkavégzés hatékonyságára is. 

 

IDŐBEOSZTÁS DOLGOZÓ ANYAKÉNT – MINDENNAPI NEHÉZSÉGEK 

 

  • Folyamatos megszakítások

„Nem tudok egyben húsz percnél többet egybefüggően foglalkozni a munkával, folyton félbeszakítanak valamivel.”

„Nagyon nehéz a szerepek hirtelen válogatása, a feladatokat mindig félbe kell szakítanom.”

Úgy látom, hogy a személyes és munkahelyi hatékonyság egyik pillére, hogy feladatainkat mennyire tudjuk fókuszáltan, zavartalan körülmények között végezni. A folyamatos multitasking és a megszakítások azt eredményezik, hogy az édesanyák ide-oda kapkodnak teendőik között. Emiatt gyakran azt is érzik, hogy nem haladnak teendőikkel, hiszen semmit sem tudnak igazán befejezni, mindig közbejön valami.

 

  • Fáradtság, kimerültség

„Amikor nagyon fáradt vagyok, akkor hiába ülök a gép előtt, semmire sem jutok, ilyenkor nem szabad dolgoznom, hanem pihennem kell, mert ha kicsit pihenek, akár néhány órát is, utána sokkal hatékonyabb vagyok”

„Fáradtság és kimozdulási lehetőség hiánya miatt a kikapcsolódásra lehetőség sincs (gyerek nélküli idő nincs).”

„Kimerült vagyok, a mókuskerékben nincs elég időm a családomra és magamra.”

Az időmenedzsment vizsgálatánál fontos meglátnunk az összefüggést az energiamenedzsmenttel is. Mivel sokan gyerekek mellett nem haladnak feladataikkal, így hajnalban, vagy késő este, a gyermekek lefektetése után tudnak a munkahelyi vagy épp otthon feladataikkal foglalkozni, gyakran a pihenés és alvás rovására. Az ezt eredményező folyamatos fáradtság és kimerültség azonban sajnos visszaüt és egy ördögi körbe sodorhatja az édesanyákat, mivel még nagyobb figyelemre és összpontosításra lenne szükségük, hogy haladjanak a teendőikkel, de a hatékonyságot a pihenés hiánya jelentősen rombolja.

 

  • Folyamatos egyensúlyozás a család, a munka és a házimunka között

„Amikor munka után hazaérek, azzal küzdök, hogy minél rövidebb idő alatt minél több dologgal foglalkozzak, hogy jusson külön idő a gyerekekre is”

„A háztartás, munka, gyerekkel foglalkozás háromszögben lavírozás.”

„A házimunka nagyon sok időt és energiát elvesz a családtól és az énidőmből.”

„Nincs időm a gyerekeimre, a férjemre, magamra, a lakás totál el van úszva, a munka nagyon stresszes és nehéz, állandó bűntudat gyötör.”

„Egyszerre kellene munkatársnak, anyának, óvodapedagógusnak, tanárnak és feleségnek lennem.”

A pandémiás helyzet okozta változások megítélésem szerint jelentős szerepkonfliktusba taszítják az édesanyákat, akik gyakran őrlődnek emiatt és próbálnak ezerfelé szakadni a feladataik között. Főként, amikor egyszerre kellene helyt állniuk számos területen: a gyerekek tanításában, a saját munkájukban és az otthoni feladatok kézben tartásában Mindezzel napközben többségük teljesen egyedül, magára utalva kell, hogy boldoguljon. A válaszadók nagy arányban jelezték vissza a folyamatos balanszozás mindennapos nehézségeit.

 

  • Időbeosztási és tervezési nehézségek

„Tervezés nélkül elúszik a napom.”

„Nem tudom jól beosztani az időnket, nincs fix napirendünk.”

„Részben túltervezek egy-egy idősávot, részben pedig keveredik néhány különálló tevékenység egy-egy idősávon belül: pl. munkaidőben házhozszállítás időpontot rendelek, a gyerekeimmel beszélek, internetet szerelek, ebédet előkészítek.”

„Ha itthon vagyok egész nap szétfolyik a napom, sokkal rendezettebb, ha bemegyek az irodába.”

„Nem tudok akkor dolgozni, amikor a saját ritmusom szerint a leghatékonyabb tudnék lenni.”

„Home office napokon képtelen vagyok hatékony lenni, ami szerintem amiatt van, hogy nem tudok előre tervezni.”

„Teendők felgyülemlenek, halogatás, kapkodás, egyszerre mindent próbálok csinálni.”

Ami a tervezést illeti, két jellemző elakadással találkozom, vagy egyáltalán nem tervez előre valaki és sodródik, mindig oda kap, ahol épp elúszni látszik a napi feladataival. Ahogy nőnek a feladathegyek és egyre messzebbnek látszik a vége. Bbekapcsol a halogatásra, időrablókra való hajlam felerősödése is, mert nem érzik az édesanyák, hogy sikeresen vehetik az akadályokat,. Ennél fogva – gyakran tudat alatt – inkább elkerülik a szembenézést az elmaradásaikkal. A másik véglet az, amikor pedig valaki túltervezi, túlvállalja magát egy adott napra és frusztrációt eredményez benne, ha esetleg nem tudja maradéktalanul teljesíteni a napi vállalásait.

 

  • Belső gátak

„A maximalizmus elengedése akadályoz.”

„Igazából az a sok idő, míg rászánom magam a feladat elvégzésére, utána már megy, mint a karikacsapás.”

„Maximalista vagyok, viszont ennyi téren már ez lehetetlen.”

„Hajlamos vagyok húzni is a “nem szeretem” dolgokat, így előfordul, hogy felhalmozódnak a feladatok es ez frusztrál.”

Azt tapasztalom, hogy időbeosztási nehézségek esetén sokszor felszínre kerülnek olyan belső gátak is, amelyeket előbb fel kell ismerniük az édesanyáknak és dolgozniuk kell rajtuk a coaching folyamat keretében azért, hogy az időmenedzsment terén is előbbre tudjanak lépni. Enélkül valójában csak a felszínt kapargatják, ám tartós eredményeket nem tudnak elérni, ha nem a valós elakadással foglalkoznak.

Sok ügyfelemmel dolgozunk az elég jó megoldások elfogadásán, a kisebb eredmények elismerésén, a hibázási lehetőség tudatosításán is például.

 

  • Munkakörülmények megváltozása

„A megnövekedett munkamennyiségre kevés a kolléga.”

„Jelenleg a nehézség annyi, hogy a nyolc óra helyett a hat órában végzem a feladataimat, melyek mennyisége változatlan.”

„Sokszor nehéz rávenni magam a munkára otthoni környezetben, illetve hosszabb ideig koncentrálni, mint például egy irodában, mert óhatatlanul is pakolászok, mosok/teregetek, stb. munka közben, így sokszor “kiesek a ritmusból”, amit egy-egy hosszabb munkafolyamat igényelne.”

A kutatásból kiderült, hogy az édesanyák jelentős része home office-ban vagy hibrid munkavégzés keretei között dolgozik, ami önmagában is egy kihívás. A külső kontroll és visszajelzés folyamatos hiánya kihat a motivációra is. Otthon óhatatlan, hogy elterelődik a figyelmünk, észrevesszük a szemünk előtt lévő otthoni feladatokat is, hacsak nem sikerül egy teljesen elszeparált helyen dolgozni. A kieső kollégák feladatait a maradó munkatársaknak kell ellátniuk, emiatt több válaszadó arról számolt be, hogy növekedtek a munkaterhei is.

 

  • Gyerekkel kapcsolatos feladatok

„A gyerekeimmel együtt kell tanulni, maguktól nem megy nekik.”

„Óvodás gyerek lekötése, míg a nagy tanul és nekem is dolgozni kellene.”

Az édesanyák idejének jelentős részét a gyermekekkel való foglalkozás tölti ki, legyen szó az iskolások tanításáról, a kisebbek lefoglalásáról, illetve a gyermekek étkeztetéséről. Ezt korábban a közösségbe járó gyerekeknél nem az édesanyák végezték napközben. Ám a megváltozott körülmények miatt a saját munkájuk mellett jelenleg ezt is meg kell oldaniuk. Sok édesanya lelkifurdalásról számol be, ha határidős munka miatt nem tudott annyit foglalkozni a gyerekekkel, mint a mennyit ők igényeltek. Illetve amiatt is bűntudatot éreztek, hogy esetenként a tévé elé ültették le a gyermeket, mert részt kellett venniük egy meetingen.

ISMERT ÉS HASZNÁLT MÓDSZEREK A JÓ IDŐBEOSZTÁS ÉS A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN

A kérdőívben felmértem azokat a technikákat és módszereket is, amelyeket ismernek és alkalmaznak az édesanyák annak érdekében, hogy jobban osszák be az idejüket és javítsák a hatékonyságukat.

Legtöbben a napi tervezést, a priorizálást és a heti tervezést jelölték meg válaszként.

 

NEHÉZSÉGEK A COVID-JÁRVÁNY MEGJELENÉSE ÓTA

A Covid-járvány megjelenése óta a következő nehézségekkel szembesülnek leginkább a dolgozó édesanyák:

Az édesanyák gyakran visszajelezték, hogy az iskola gyakorlatilag teljes szülői jelenlétet várt el tőlük, s  emiatt olykor úgy érezték, hogy az iskola nem vette figyelembe a szülők munkáját, vagy akár a digitális eszközök hiányát.

Nehézséget okozott a kisebb gyermekek elfoglalása a tanulási/munkaidő alatt, többen csak plusz képernyőidő megengedésével tudták megoldani a kisebbek lekötését, ami bűntudatot keltett bennük.

Korábban a gyermekek az óvodában, iskolában étkeztek, az új helyzetben azonban a napi ötször étkezést is az édesanyák oldották meg, növekedtek tehát a háztartási teendőik.

Ami a munkát illeti, a munkahelyi struktúraváltás miatt a munkahely bezárásával, a korábbi munkakör megszűnésével szembesültek többen a dolgozó édesanyák közül, illetve sokuknál egyáltalán nem volt lehetőség az otthoni munkavégzésre. Vállalkozó-szolgáltató anyukák a bevétel kiesésére is panaszkodtak.

 

MEGOLDÁSOK A FELMERÜLŐ KIHÍVÁSOKRA

A következő megoldásokat találták a kérdőívet kitöltők felmerülő kihívásokra:

  • A családi szerepeket, munkamegosztást kellett újra gondolniuk a családoknak a járványhelyzet okozta változások miatt.
  • Azokban a családokban ez egyszerűbb volt, ahol mindkét szülő otthonról dolgozott, ez esetben felváltva vigyáztak a gyerekekre.
  • A segítség nélkül maradó édesanyák a hajnali keléssel vagy éjszakázással tudták csak utolérni magukat a munkában vagy a háztartási teendőiket illetően.
  • Egyes családokban sikerült a gyermekfelügyeletet megoldani nagyszülői segítséggel, mások a teljes állásukat részmunkaidősre váltották.
  • A folyamatos balanszozásról és multitaskingról tanúskodik a következő visszajelzés: „Meetingjeim alatt rendszeresen teregetek vagy főzök”.
  • Amikor a külső körülményeken való változtatásra nem volt sok lehetőség akkor a saját feladataik, szerepvállalásuk mértékén tudtak csak változtatni a kutatásban részt vevők. „Elengedem a maximalizmusom, terveim, és elsősorban a legfontosabbakra koncentrálok, csinálom, ha marad időm, a többit.”- írja egy édesanya.

 

A TERHEK MEGOSZTÁS A CSALÁDBAN

 

A terhek megosztására vonatkozásan, az elérhető segítség tekintetében a válaszadók több mint a fele a párjával közös munkamegosztást jelölte meg, egyharmaduk számíthat a nagyszülőkre is, közel negyedük pedig gyakorlatilag teljesen egyedül kényszerül megoldani a háztartási és gyermekek körüli teendőket. 

Összesen 59 válaszadó jelölt meg olyan feladatot, tevékenységet, amit rendszeresen kiszervez. Ezek tipikusan a következők:

  • takarítás (hetente egyszer takarítónő),
  • főzés helyett ételrendelés vagy a nagymama főz a családra,
  • vasalás,
  • gyerekvigyázás (nagyszülő vagy bébiszitter)
  • bevásárlás helyett házhozszállítás

 Egy régebbi blogcikkem a témában: hogyan kérd meg a férjedet, hogy segítsen többet otthon? 

 

ANYAI ÖNGONDOSKODÁS A PANDÉMIA IDEJÉN

A megnövekedett terhek mellett a kutatási eredmények alapján az édesanyák 38 %-ának rendszertelen és kiszámíthatatlan az öngondoskodásra, feltöltődésre fordítható szabad énideje. Ugyanakkor örvendetes, hogy 29%-uk felismerve az öngondoskodás fontosságát tudatosan, minden nap tesz azért, hogy önmagával is tudjon foglalkozni. Az anyai énidőről itt írtam már korábban. 

 

ÖSSZEFOGLALÁS

A kutatási kérdőívre érkezett válaszok alapján arra a következtetésre jutottam, hogy összességében nőttek a családok, azon belül is elsősorban az édesanyák terhei, hiszen általánosan ők voltak azok, akik az intézmények bezárása miatt átszervezték a munkájukat és maradtak otthon a gyermekekkel. Egy jó időbeosztás dolgozó anyaként nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a megnövekedett feladatokat el tudjék látni az érintettek. Szerencsésebb esetben sikerült a családban megosztani legalább az otthoni teendőket, de ahogy a kutatásból is kiderül, az édesanyák 22%-a valójában teljesen magára maradt ezekkel a feladatokkal.

Az öngondoskodás, pihenés és elegendő mennyiségű alvás hiánya azt tapasztalom, kihatott az édesanyák mentális és fizikai állapotára is. Azt látom, hogy sajnos egyre több a kiégés szélén álló (vagy érzésem szerint már kiégett) édesanya, az ilyen jelek esetén –  a kompetencia-határokat szem előtt tartva – pszichológiai tanácsadást javasolok a hozzám forduló édesanyáknak.

Az érintett családokban ebben az időszakban kiélesedtek a szülői közös szerepvállalás hiánya miatt nézeteltérések és több esetben kerestek meg ebből fakadó konfliktusokkal és kérték a segítségemet a párbeszéd javításában az ügyfeleim. 

(Képek és szöveg forrása: saját kutatáshoz használt kérdőív, felhasználásuk tilos!) 

A szerzőről

Domokos Kata vagyok, Life,- business és karriercoachként, üzleti mentorként  2016 óta segítem női ügyfeleimet abban, hogy megteremtsék azt az életet, amire vágynak.

Hiszem, hogy lehetséges kiteljesedni, felszabadultan élni elfoglalt nőként – család, munka mellett is!

Abban támogatom ügyfeleimet, hogy megteremtsék az egyensúlyt az életszerepeik között és ne kelljen választaniuk aközött, hogy jó anyák, jó társak vagy épp jó munkaerők legyenek. Hiszen mind arra vágyunk, hogy teljes életet élhessünk!

Szívügyemnek tekintem, hogy ezen az úton segítsem a hozzám fordulókat:  online tanfolyamokon, előfizetői klubomban, egyéni konzultációk, csoportos workshopok és elóadások keretében támogatom a tudatos nőket abban, hogy elérjék a vágyott céljaikat és kiteljesedhessenek életükben.

LETÖLTHETŐ ÚTMUTATÓ A HATÉKONY IDŐGAZDÁLKODÁSHOZ

LETÖLTHETŐ ÚTMUTATÓ 15 LÉPÉS ANYÁKNAK A LELKI EGYENSÚLYÉRT

Milyen témák érdekelnek? Válassz kategóriát!

MARADJ VELEM!

Heti hírlevél stresszkezelés, időbeosztás, asszertív kommunikáció témában. AJÁNDÉK minden feliratkozónak: 

10 DB TERVEZŐ A SZERVEZETTEBB MINDENNAPOKHOZ

%d bloggers like this: